Versek

2010.12.14. 21:17

Ha már elmúlt lábatokból a remegés, ami az előző történet szörnyűségeinek olvastán állt bele, akkor vessetek egy pillantást Zoo_Lee két versére is...
Garantáltan visszatér!

Mennyekbe

 

Éjfekete köpenyem szárnyakra cserélném,

Bárcsak béke lakozhatna szívem leges legmélyén!

Azt álmodom, hogy e pokolból kiszakadok

És magasra török, ahol léteznek angyalok.

 

De Moi

 

Azt kérded, ki volnék én?

Megalázott, tudós vén,

Kit gyerekszobába zártak tréfából.

Egykor dicső szeráf a felső világból

Kinek szárnyait

Puszta kézzel tépték meg.

Sajnálni akarsz tán?

Nézz a szemembe!

A remény tovább lángol benne.

Amit akarok, azért harcba szállok,

És összedőlhetnek világok,

Szívemben az igazság s a jó

Fénye el nem halványul.

A bejegyzés trackback címe:

https://oidipusprime.blog.hu/api/trackback/id/tr302516332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
> Régebbi bejegyzések"/>