Megástam a sírod, belefektettelek, de nem tudtam elhinni, hogy vége. Reménykedtem hogy lélegezni látlak, vagy megmozdulsz, mikor az első göröngyök rádhullanak. Te csendben maradtál, mozdulatlan, mikor a föld teljesen beterített akkor fogtam csak fel, sosem látlak már viszont ebben az életben. Nyugodj békében, remélem egyszer ismét találkozunk valahol máshol, egy szebb helyen.
Szeretlek Fibi.

Szerző: Oidipus Prime

2 komment

Címkék:

A bejegyzés trackback címe:

https://oidipusprime.blog.hu/api/trackback/id/tr525083050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wilson77 2013.03.03. 16:13:02

Ez hülye ez a filmkiller.

A blogod meg rendben van, jó olvasni fiatal álmodozókat. ;)

Hajrá!!

üdv:
-wilson

Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2013.03.03. 23:03:21

@wilson77: Köszönöm szépen, remélem eltöltesz majd pár kellemes percet egy-két novellám társaságában. (:
> Régebbi bejegyzések"/>
süti beállítások módosítása