Grandizus ostroma

2010.02.26. 01:58

- Ezen a napon a remény elhagy benneteket! Ezen a napon a csizmátokban haltok meg! Koponyáitok dicső tankjaink lánctalpai alatt porladnak semmivé, lelketek harci lobogónk alatt lehelitek majd ki. Ím eljövend pusztulástok napja, Nurgle dicső serege emléketek is eltörli ennek a sárbolygónak a képéről! Szánalmas császárotok nem véd meg benneteket, hamis istenetek cserbenhagyott! -

Így prédikált a káosz ocsmány hírvivője a bolyváros felett lebegő csapatszállító hatalmas fémtölcsérein át. Grandizus alacsonyabb sorból származó lakói rettegve bújtak meg, egymásra tapasztott kalyibáikban, a csatornákban, erőművekben, még mindig zakatoló gépekkel teli gyárak közt. A gazdag palotaszintek lakossága a központi bunkerhálózatban lett elszállásolva, igaz ők is remegtek. Az ostrom három hete tartott, úgy tűnt tartani tudják magukat a túlerőben lévő káoszgárdisták ellen. A szomszédos bolyváros a káosz befolyása alá került és mivel az volt a bolygó fő katonai központja, hamarosan nagy, képzett sereg ostromolta, Grandizus falait. A rothadás és pestis istenének szolgálatába szegődött katonák minden civilt bezártak, akire nem volt feltétlenül szükségük a hadianyag gyártásában. Az élelmiszergyártás teljesen leállt, az őrült és testükben is eltorzult katonák a bolyváros lakóinak húsán híztak hájas, felpuffadt testű, fekélyek borította szörnyekké. Legtöbbjük még képes volt régi fegyverével harcolni, de sokan olyannyira eltorzultak, rákollóhoz hasonló kinövések, csápok és folyamatosan felszakadó és gennyet büfögő sebhelyek jelentek meg rajtuk, hogy már nem tudták kezelni a lézerkarabélyokat. Nem is volt rá szükségük, ezek, mint őrült berzerkerek rohantak a támadóékek élén és darabokra szaggatták a védőket. A lézer szinte hatástalan volt megkérgesedett bőrük ellen, közelharcban hatalmas csápjaikkal fojtogattak, ocsmány ollóikkal belezték ki a katonákat.
Az ostromlott város kimerült és megfogyatkozott védői, az első meglepetésszerű támadás után elkeseredett harcban szorították a kapukon kívülre a förtelmes ellenséget. Rengeteg ember meghalt, több tízezer hulla maradt temetetlenül az utcákon és tereken. A kultisták a lehető legnagyobb pusztítást vitték véghez beszivárgásuk után. Elsősorban az ipari létesítmények voltak a robbantások célpontjai, de először az iskolákban és kórházakban robbantak a pokolgépek. A zűrzavart kihasználva az orgyilkosok bejutottak a központi palotába és végeztek a város komisszárjával, majd felrobbantották magukat a tanácsteremben. A míves oszlopok és arannyal futtatott keretű akváriumok szilánkokra robbantak, velük együtt a városi tanács és a helytartó is véres cafatokká váltak. A felső vezetésétől megfosztott városban pánik uralkodott el, ám a katonaság egy karizmatikus tisztje, Heinrich Sokov ezredes, aki elkésett a tanácskozásról egy felborult tűzoltószerelvény miatt, átvette a parancsnokságot. Sikerült kiemelkedő szónoki képességeivel lelket önteni a csüggedő emberekbe és megszervezni a védelmet. A támadókat kiszorították a városból és épp időben zárták le a kapukat, mielőtt az ellenséges tankok odaértek volna. Ezután két héten át ádáz légicsata dúlt a város felett, folyamatosak voltak a támadások minden oldalról, a csatornák és nyomortanyák útvesztőjében pedig ádáz harcukat vívták Sokov különleges egységei a visszamaradt merénylőkkel és a be nem fedett réseken, patkányokként özönlő ellenséggel. Mégis a város és lakói derekasan helytálltak, három héten át, de amikor a káoszflotta megjelent az égen, szívükben kihunyt a remény lángja. A hatalmas hajók ugyan nem léptek be a légtérbe, de szabad szemmel is látni lehetett őket, amint a bolygó körül keringenek. Démonokkal és pokolbéli förtelmekkel díszített, domborművekkel kirakott zsilipjeik kiokádták magukból az inváziós flottát, az ég szinte elsötétült tőlük, egy ilyen csapatszállító hangszóróiból üvöltött az őrült szónok gúnyolódása. Grandizus felkészült a pusztulásra.
Ám a vereség árnyékában, a biztos halál torkában, reménysugár csillant meg számukra. Épp mikor a támadóknak az újonnan érkezettekkel felduzzadt serege támadást indított a város falai ellen. Az ég vörössé vált a robbanásoktól, fülsiketítő volt a hangzavar, a káosz anyahajó darabjaira robbant. A több kilométernyi darabok a bolygó felszínébe fúródtak, hatalmas meteoritokként csapódtak a talajba, port és izzó fémszilánkokat szórva szerteszét. Valami véletlen folytán a városra egyetlen darab sem hullott, annál több a támadó kultistákra. A gomolygó füst és porfelhőt hírtelen fénysugarak törték át. A szent Istencsászár Grandizusért kicsorduló könnyei voltak ezek. Esőként hullottak alá, fém vízcseppekként zuhantak és belefúródtak a talajba. Sok ezer kabin csapódott a város körüli felégetett terület hamujába. Hajtóművük ugyan lassította a zuhanást, de még így is túl gyorsak voltak ahhoz, hogy az ellenség elmenekülhessen alóluk, sok mutánst nyomtak agyon, perzseltek hamuvá hajtóműveik, mielőtt ajtajaik kinyíltak volna. A lecsapódott fémpallókon át a császár haragjaként zúdult a támadókra a Dark Angels rendház űrgárdistáinak megállíthatatlan áradata. Fegyvereik halált osztottak a mutánsok és kultisták közt. Kardjaik szinte forrtak a kiontott vérben, páncéljaik sötétzöld alapján a kiterjesztett angyalszárny vörössé változott, ahogy energiával átitatott pengéik belemartak az ellenség húsába. A levegőben harcigépeik újabb hulláma csapott le a káosz erőire, szétkergetve és megsemmisítve légiflottájukat. Szállítógépek szálltak le és raktereikből tankok és hatalmas, robosztus kerekű motorok száguldottak elő. Holdsarlóhoz hasonló alakzatot vettek fel és beszorították a káosz parancsnoki erőit egy félkörbe, az űrgárdisták eközben egyre közelebb jutottak a parancsnoki páncélosokhoz. A még mindig sikoltozó és eszelősen üvöltöző, propagandákat és istentelen mocsokságokat visító hírvivő gépét egy rakéta változtatta lángoló hullócsillaggá. Zuhanása közben még hallani lehetett az elevenen megégő kultista halálsikolyait, mielőtt hatalmas durranással egy folyómederbe csapódott volna. A káosz martalékává vált elméjű parancsnok ellentámadást indított, de ez a gárdisták falanxán úgy tört meg, mint hullám a szirtfalon. Az energiakarmokkal, lángszórókkal és plazmafegyverekkel felszerelt gárdisták darabokra szedték a tankjait, felkoncolták gyalogságát. Nem telt bele sok idő és a káosz erői sikoltva futottak szerteszét, könnyű célpontot jelentve a cirkáló siklóknak. A parancsnok kiállt tankja csövére és kézi plazmapisztolyával lőtt a közeledő gárdistákra. Egy bolter lövedékétől robbant darabokra a feje végül, vért és ocsmány, zöldes agyvelőt szórva szerteszét. A győzedelmes angyalok bevonultak Grandizus városába és kipurgálták a magukat befészkelő kultistákat.
Heinrich Sokov később kitüntetésben részesült, a fertőzött bolyvárosokat a birodalmi gárda később érkező csapatai tisztították ki és szerezték vissza a birodalom kezére. A káoszflotta megmaradt hajóit pedig az angyalok tovább üldözték a hipertér démoni örvényében.

Idézet Dark Angels rendházat követő, Wilbur Asgarth Clayton fon Laxius, vándor krónikás emlékiratai közül.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oidipusprime.blog.hu/api/trackback/id/tr201791273

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csildicsildi · http://egyutcalanynaploja.blog.hu/ 2010.02.26. 08:35:31

Nagyon tetszett. Teljes mértékben el tudtam képzelni magam előtt, miközben olvastam. Haláli!

"Az élelmiszergyártás teljesen leállt, az őrült és testükben is eltorzult katonák a bolyváros lakóinak húsán híztak hájas, felpuffadt testű, fekélyek borította szörnyekké. Legtöbbjük még képes volt régi fegyverével harcolni, de sokan olyannyira eltorzultak, rákollóhoz hasonló kinövések, csápok és folyamatosan felszakadó és gennyet büfögő sebhelyek jelentek meg rajtuk, hogy már nem tudták kezelni a lézerkarabélyokat."

Csak pont ne ennél a részné reggeliztem volna. :D

WAR89 2010.02.26. 09:26:08

Die with your boots on:D, véres, amennyire kell, és hoppá jó véget ért:D
Nekem tetszett

Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2010.02.26. 10:10:17

@csildicsildi: Köszi! :D Ezt leírni gyakorlatilag szöveges maszturbálás volt. XD
@WAR89: Hát a Dark Angels-el nem baszakodik senki mert elkenik a szájukat. :D

Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2010.02.26. 10:21:50

Szeretném megköszönni ennek a csodálatos Iron Maiden feldolgozásnak a létezését. Ha ez nem öli meg az agysejtjeim tegnap estére ez a történet nem születik meg. :D
www.youtube.com/watch?v=WJKnEDTDW7g

oPPÁRÉ 2010.02.26. 20:01:25

jókis zúzás volt, valami sztori közepébe pont jólenne. Ricsitől ezekről kérjél pár rajzot!

† Laxius™ † 2010.02.27. 10:38:23

"Wherever and whenever they appear they leave only destruction in their wake; they are the Lords of Death, Bringers of War. The Dark Angels"

Köszönöm testvér!

NEVER FORGIVE, NEVER FORGET!
> Régebbi bejegyzések"/>
süti beállítások módosítása