Álom vagy már csak
2012.06.04. 12:53
Álmodok, rólad, veled, benned. Itt minden zöld, minden meleg, fényes lépcsősor kanyarog fehér sziklába vájt templomok felé, ezer éve néma rézharangot kongat egy lábam nyomán elgurult kődarab. Fülemben lüktet a dobok basszusa, hallom a szirének énekét, rovarlábakon igyekvő halállal futok versenyt érted. Vérem meghűl, s idegen napok melegítik fel pikkelyes bőrömön át. Sziszegve öltöm ki nyelvem, s tekergőzve indulok feléd. Tenyerem lángol, de a tűz nem emészti, csak táncol halott ujjaim közt, s benne te vagy, téged látlak csak a fáklya fényben, mely hieroglifákkal borított alagutat világít meg nekem. Északi mocsárban, ködtől rejtett hegyek ormain kutatlak, Holdból kihasított trónon ülő, álarcos király parancsára. Gép vagyok, de vérzek, porba omlottam, aktus utáni csendben, magányosan szivágova gondolok rád. Déli dzsungel fojtó levegőjét szippantom, s vad lények, tollas táncát figyelem remegve egy emberi koponya rejtekében. Futok veled, kézenfogva, el, messzire, fel a hegyre, el az idő vasfoga elől. Csillagok közt álmodom, halottan, s várom, hogy felébredjek. Új világot hódítok meg, s küzdöm le démonait, ajkamon te vagy a parancs, melyre feláldozzák sorstársaim. Gép vagy te is, s én vagyok a hiányzó alkatrészed, kipótollak s örökre együtt keringünk tova, haldokló napok kék csóvái felé. Sötétben menekülök, önmagam elől, s te a fényben vársz, boszorkányként, az ősz kavargó rézszín tornádójában. Élet vagy, de én miattad halok meg. Vércsepp vagyok meztelen melleden. Csobbanó hang a fekete víztükör felett, egy élet vége, ismeretlen torok nyelte el.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Geldrin · http://geldrin.deviantart.com 2012.06.28. 14:40:26
:)
Utolsó kommentek