A fiú a vonaton ült, a főváros felé robogó szerelvény hangfogó üvegén keresztül bámulta az elsuhanó tájat. Alkonyodott már, egy völgyben haladt a sínpár, a domboldal tetején feketének tetsző fák ágai közt villódzott a lemenő nap. A narancs minden árnyalatába öltözött…

...Elfolytam, lerakódtam a repedésekben. Apró kürtőkben, a tájat végigszántó mélyedésekben száradtam a falra. Hidraulikám berozsdállt, a dugattyúim üzemanyag fogytán lassan csúsztak csak perselyükben, ahogy az örökké dobogó, élő szívem keringetett egy testben, ami valaha…

Kiléptem a fák közül, a lenyugvó nyári hold haldokló fénye mély árkokat vésett az arcomra. Meztelen felsőtestem izzadtságtól ragadt, a rám tapadt földben fenyőtüskék keveredtek valami fekete folyadék megszáradt csomóival. A jobb kezem elsorvadt ujjait az ingem maradványaiba…